Konyv: A beas nyelv megorzesenek lehetosegeirol E-KONYV


Konyv: A beas nyelv megorzesenek lehetosegeirol E-KONYV

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 704351160
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 9,61

MAGYARÁZAT:Konyv: A beas nyelv megorzesenek lehetosegeirol E-KONYV

Rigófészek Gelencsér Mariann. Gyermekvédelem és iskola Varga Aranka. Julia Quinn Ft. Bartos Erika Ft. David Attenborough Ft. Robert Galbraith Ft. Mo Xiang Tong Xiu Ft. Romy Hausmann Ft. Matthew McConaughey Ft. Yuval Noah Harari Ft. James Patterson J. Barker Ft. Stephen King Ft. Leiner Laura Ft. Richard Osman Ft.

Shea Ernshaw Ft. Marilyn Miller Ft. Kim John Payne Ft. Patricia Gibney Ft. Bridget Collins Ft. Laila Shukri Ft. Bauer Barbara Ft. Kate Hewitt Ft. Maja Lunde Ft. Mezei Elmira Ft. Roy Jakobsen Ft. Noll Andrea Nandu Ft. Mary Shelley Ft.

A kommunikiici6elmeletei SomogyviiriMiirta Akommunilcici6k6drendszerei,funkci6ies ce! Akommunikaci6pszichol6giaivetulete BorgulyaAgnes Aviillalaties azuzletikommunikiici6 BorgulyaAgnes Akommunik:'lci6hatekonysiigaes zavarai BorgulyaAgnes A kulturaes akulturakozikommunikaci6 BorgulyaAgnes Felkesztilesa kommunikiici6ra Somogyvari Marta Ozletikommunikaci6eloszoban BorgulyaAgnes Az ir;lsbeli tizletikommunikacio DobraiKatalin Az elektronikuskommunikaci6az uzletieletben BorgulyaAgnes Etikettes protokollaz tizleri eletben Devenyi Marta Aziizletikommunikaci6etikaja SomogyviiriMarta Kutatasi teriilete a szervezeti, a vezet6i, a kulturakozi kommunikaei6 beas kooperaci6, a gazdasagi es a vallalati kultura.

E temakorben kutatasi projekteket vezetett, rendszeresen jelennek meg tanulmanyai kiilf61di es hazai szakfoly6iratokban, tobb konyv es konyvfejezet szerz6je es szerkeszt6je: "Uzleti kommunikaei6 kulturak talalkozasaban""Kulturakozi, szakmai es szerve- zeti kommunikaci6"tarsszerzosegben "VallaJati kul.

Kutatasi teriilete a nyilvanos kommunikaci6 es annak etikai aspektusai. A media t6bb teriiletet filmezes, pr6za- "konyv:" muveli. Iranyitllsaval az iizleti kepzesben hasznalt elcktroni- kus tananyagok kesziiltek, a kozgazdaszkepzesben haszmilt tobb konyv tarsszerz6je.

PhD aspirans, kutatasi teriilete a kommunikaci6, ezen beliil a szer- vezeti, vallalati es iizleti targyalasok es interkulturalis vonatkoza- saik. Tanulmanyai hazai es nemzetkozi konfereneiakotetekben es kiilfOldi foly6iratban jelentek nyelv megorzesenek. Siimegine dr. Disszertaci6jat a tudasmenedzsment koreben keszitette. Kutatasi tevekenysege a beas nyelv megorzesenek mellett kiterjed a szervezeti kultura es uzleti kommunikaci6 teru- letere. A k6zgazdaszkepzesben hasznalt tebb konyv tarsszerzoje, tanulmanyai hazai es kUlfOldi konferenciak6tetekben es szakfoly6- iratokban jelennek meg.

ELOsz6 E konyv az uzleti kommunikaci6 temakorebe vezeti be az Olvas6t. Ket reszbOl, egy elmeIeti ismertetesbol es egy gyakorlati, a kesz- segfejlesztest szolgal6 egysegbol all. A kommunikaci6 alapfogalmaib61 es alapjelensegeib61, a leg- ismertebb kommunikaci6s modellek "megorzesenek lehetosegeirol E-KONYV" indul ki, at- tekinti a kommunikaci6 formait es funkci6it, majd bemutatja a kommunikaci6 pszicho16giai aspektusait.

Minthogy az uzleti kommunikaci6 elsosorban vallalatokhoz ka- totten zajlik, a kanyv vallalati nezopontb61 szemleli a problemar. Szem elott tartja, hogy az egymassal interakci6ba lepa egy adott vallalat munkatarsai. BeepUlnek vallalatuk hierarchia- jaba, hatart szab dontesi lehetoseguknek a vallalat celja, hat ra- juk a vaBalat mint szervezet kulturaja.

Ez ut6bbi meghatarozza a hasznalhat6 kommunikaci6s eszkozoket, a kommunikaci6 gyako- risagat, mUfajait, m6djat es stilusat. A vallalati vezet6 kiemelkedo szerepet talt be a kommunikaci6ban. A vaBalatkazpontu szemleIet indokolja, hogy kUlan fejezet foglalkozik e sajatos szervezeti keret es kavetkezmenyeinek bemutatasaval. A konyv egy fejezetet szentel a gyakorlat legfontosabb kerdes- korenek, a kommunikaci6 eredmenyessegenek, hatekonysaganak, illetve zavarainak.

Az iizleti kapcsolatok nemzetkazive, a munka- helyek tobbkulturajuva valasa vezetett el a kulturakozi kommuni- kaci6 jelentosegenek, illetve problemainak felismeresehez. Ezzel a kerdesk6rrel foglalkozik az lehetosegeirol resz utols6 fejezete. A konyv masodik reszenek vezerfonala a gyakorlati alkalmazas.

Bemutatja, hogy milyen m6dszerekkel, eljarasokkal, milyen fomi- sokat hasznalva celszeru hozzakezdeni az informaci6 osszegyuj- lehetosegeirol E-KONYV, hogyan tanacsos felkeszUlni a kommunikaci6ra, legyen a feladat egy uzleti ceIu tanulmany elkeszitese, termek vagy ceg bemutatasa, targyalas vagy egyeb. Ezt kovetoen az uzleti kommu- 9 8 nikaci6 elosz6ban, illetve inlsban hasznalatos mufajaib61 adnak valogatast a szerzok.

Az irasos kommunikaci6n belUl az uzleti konyv: leggyakrabban elOfordul6 irasmuvek- kent az oneletrajz, az iizleti level, a jegyzokonyv, a szerzodes, a be- szamol6 es az eloterjesztes szerepelnek. Bar a konyv celja elsosor- ban ismertetes, a fejezet normativ szereppel is bir: az irasos uzleti anyagokban bizonytalanul mozg6 uzletember a mintak n! Korunkban az uzleti kommunikaci6ban is egyre jobban terjed az elektronikus informaci6kozvetites, ezert konyvunk e kerdes- korre is kith.

Az etikett es protokoll az iizleti vilag normainak es viselkedesi szabalyainak megfelelo fellepest, magatartast hivatott segiteni. Az etikus magatartas e vilag sebezheto pontja, zar6 feje- zetiinkben a kommunikaci6 etikai kerdeseit taglaljuk. Az ismerteteseket pe! Az esetek a gyakorlatb61 szarmaznak, arra kesztetik az Olva- s6t, hogy a va16s helyzetek, a problemamegoldas szemszogeb61 foglalkozzon kommunikaci6s khdesekkel.

A fejezetekbe epitett 24 szovegminta iizleti tartalmu szovegek ona E-KONYV se- giti. A 26 abra szemleletesebbe teszi a jelensegek kozotti kap- csolatokat. A fejezetek szerkezete egyseges, valamennyihez tartoznak ki- emelt kulcsszavak es fe1adatok. Ez ut6bbiak megoldasa gondolko- dast, gyujta munkat, kreativit:ist igenyel. Celunk, hogy segitsegiik- kel me! Konyviinket azoknak szanjuk, akik gazdasagi, iizleti tanulma- nyaik soran attekintest kivannak kapni a vallalati es az iizleti kom- munikaci6 fo jellemzairol.

Ajanljuk konyvunket a bolognai tipusu kepzes iizleti es vallalati kommunikilci6 targykorenek "megorzesenek" sahoz, bizva abban, hogy a leend6 szakemberek az ismereteket felhasznalva eredmenyesebben kommunikaJnak a gyakorlatban. Konyviink azoknak a gyakorl6 szakembereknek is sz61, akik fel szeretnek frissiteni korabban szerzett ismereteiket, vugy mugyara- zatot es megoldast keresnek a nap mint nap felbukkan6 kommu- nikaci6s nehezsegeikre.

Pees, Konyv: A szerzi k II 101. A Jejezet vegim kiiliin is targyaljuk a kommunikaci6s Jo- lyamat legfontosabb szereploit lis elemeit. A kommunikaci6 eletiink elvalaszthatatlan es termeszetes resze. Nagyon nehez olyan kommunikaci6s modellt felallitani, amely a human kommunikaci6 valamennyi fontos jellemzojet figyelembe veszi.

Mindenki ugy gondolja, hogy mivel nap mint nap "kommu- nikid", "ert" is a kommunikaci6hoz. A kommunikaci6s etemzesek soran deriil ki az, hogy a rendelkezesiinkre a1l6 elmeJetek nagy- mertekben kiilonb6znek egymast61, es sok olyan tenyezor figyel- men kiviil hagynak, amely neIkiil nem lehet megvizsgalni egy-egy kommunikaci6s folyamatot.

A kommunikaci6s elemzesek az nyelv eletben soh a nem 6nce- luak. Az elemzesek alapjan felkesziilhetiink a j6vobeli kommuni- kacios kampanyok vagy kommunikaci6s strategiak kialakitasara, ertekelhetjiik egy adott kommunikaci6s esemeny hatasar, illetve a vallalat iizleti jellegu kommunikaci6jilt. Eppen ezert nem valaszt- hatunk ki egyetlen olyan lehetosegeirol sem, amely minden elemzeshez felhaszmilhat6.

Az ilzleti kommunikacioval foglalkoz6 gyakorlati szakemberek szeretik a viszonylag egyszeru modelleket, ezert kil- Ion hangsulyt fektetiink a gyakorlatban elterjedt transzmisszi lS kommunikaci6s elmeletek bemutatasara.

A transzmisszi6s kommunikaci6elmeletek A legtobb ilzleti kommunikaci6val foglalkoz6 tank6nyv es ta- nulmany az angolszasz mintat kovetve az es evb61 szarma- 15 Zajforras z6 Shannon-Weaver hirkozU:si kommunikaci6s modellre epit Shannon-Weaver,amely az es Laswell Laswell, formula hatasattiikrozi. A Shannon-Weaverkommunik:ici6smodel! A Shannon-Weaver kommunikaci6s modell nem a human kommunikaci6, hanem a hirkozlesi eszkozok mukodesenek leira- sara sziiletett.

Miutannagyonnagyhatasavoltenneka modellnek a kommunikiici6elmeIetre, ezert erdemes megvizsgalni az eredeti koncepci6t. A modellttranszmisszi6s modellneknevezziik,merta kozeppontbaakommunikiici6siizenetterjedeset,atvitelethelyezi. Eszerint a kommunikiici6hoz sziikseg van egy informaci6forras- ra, akinekszandekaban all iizenetet kiildeni a rendeltetesi helyre, ezert valamilyen fizikai eszkoz, az ad6berendezes segitsegevel ki- bocsat egy jelsorozatot.

Ez a jelsorozat beas nyelv megfelela csatornan keresztiil jut el a rendeltetesi helyen leva "fizikai eszkozhoz", a vevahoz. Az iizenet val6jaban a jelsorozat jelentese, fizikai erte- lembennemletezik,viszontcsakvalamilyenfizikai jelenseg hang, feny segitsegeveltovabbithat6,ezertaziizenetetmegfelelakeppen k6dolni kell. A k6dolas azt jelenti, hogy az iizenet kiildajenek es az iizenet cimzettjenek meg kell egyeznie abban, hogy mi szamit jelnek, lehetosegeirol E-KONYV 16 hogyazegyes jeleknekmiajelentese.

Aziizenetkiildajenemlehet biztos abban,hogya jelsorozatteljes egeszebenes torzitatlanuljut el a cimzetthez. Ennektobb okavan. Egyreszt a jelsorozattovab- bitasarahasznalteszkoz elromolhat,masreszta csatorna, amelyen a jelekettovabbitjuk,televanzajjal. Igyamorzejeleksegitsegeveltortenakommunikaci6esetcben a kattogas es zugas, a fenyjelekkel tortenaiizenetkiildes eseteben maga a feny, a vakoknak sz Braille-iras eseteben a papir kitl.

Amennyiben az elmeletet a human kommunikaci6leirasarahasznaljuk,akkorzajkentertelmezhetiink olyanpszichikaizavar6tenyezaketis,amelyekajelekszelektiv,tor- zitottveteleteredmenyezik. A csatornaban keletkeza lehetseges zavarokra szamitani kell, ezert az iizenetet oly m6don kell tovabbitani, hogy a cimzett azt a kommunikaci6s zavarok ellenere is meg tudja fejteni.

Ez a megoldas hasznos lehet a veIetlenszeruen fellepa zavar6 hatasok eseteben. Abban az esetben,ha a zaj rendszeresen lep fol es mindig azonos Megorzesenek Eppen ezertaz iizenetetugykell k6dolni,hogyaz a jelsort6rede- keibal is megfejtheta legyen. Az ilyen tobbszoros k6dolas kovet- kezmenye a redundancia. A redundancia az iizenet azon eleme, amelyet akiir el is lehetnehagyni.

Sziiksegtelen abban az ertelem- ben,hogyaz iizenetetakkoris rekonstrualnilehetne,ha a jelsoro- zatnakezaresze hianyozna. Az emberi nyelv redundanciajat a fonetikai es grammatikai szabalyok biztositjak. A redundancia itt azt nyelv, hogy bizonyos sz6 vagy mon- datt6redekekb6lis rekonstrualni tudjuk a mondatok jelenteset, il!

KiderUlt, hogy a hosszu szavakban az elsa nehany hang hordozza az informacibt, ugyanez ervenyes a mondatra es hosszabb is. A kUl6nb6zQ nyelvek redundancia a eras en kii16nbozik, de egycnenkem, miifajonkcnt is valtozik. A fenti rnbdszert az do beszedre is alkalmazva a beszedhan- gok elnemitasaval megallapiwmik, hogy kb.

A redundancia cs6kkentcsere inlnyul6 torekves mutatkozik meg a modern nyelv szavainak r6viduleseben, abban, hogy a leggyakrabban hasznaIt szavak hangb61 allnak. Fiil6p G. A szoveg inform:ki6tartalma alapjan redundansak a sz6ismetlesek konyv: kimentem a piaera, es Yettem tojast, vettem kaposztat, vettem sar- garepatvagy a terpeszkedo kifejezesek un. Ha azt is figyelembe vessziik, hogy a kiil6nbozo nyelvi megfogalmazasoknak mas-mas a stilisztikai hatasa, akkor ez a redundancia mar nem on- eHu, hiszen annak alapjan, hogy a beszelo milyen stilust hasznal, besoroljuk egy-egy tarsadalmi osztalyba, vagy meg tudjuk monda- ni, hogy mi a foglalkozasa.

A Shannon- -weaver elmelet ertekelese A modell egyininyu kommunikaci6t mutat be, ami az informa- ci6 teehnikai tovabbitasanak m6djaval teljesen 6sszhangban van. Ez az elmelet a hirk6z1es elmeletet szerette volna felallitani, ami abban az idoben a telefonon vagy radion t6rteno ieltovabbitas- ra vonatkozott. Azert konyv: beas ezt a modellt az embed kommunika- E-KONYV hasznalni, mert hiimyzik belole beas folyamatos visszacsatolas.

Amikor az emberek szemtol szemben, vagy akar telefonon "va16s idoben" kommunikaInak egymassal, akkor folyamatosan ertekelik a masik mondaniva16jat, s folyamatosan jelzik, hogy erdekli-e oket az, amit hallanak, mit ertettek meg, milyen lelki:Hlapotban vannak, mennyire ertenek egyet a beszelovel.