Konyv: 365 fejleszto jatek 3 eves korig - Neveljunk egeszseges gyereket!


Konyv: 365 fejleszto jatek 3 eves korig - Neveljunk egeszseges gyereket!

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 921896480
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 18,67

MAGYARÁZAT:Konyv: 365 fejleszto jatek 3 eves korig - Neveljunk egeszseges gyereket!

Küldj egy könyvölelést! Belépés folyamatban Részletes keresés kategória. Neveljünk egészséges gyereket! Bolti készlet. Mit tegyek a kütyüre kattant gyerekemmel? Gólya,gólya gilice Mentovics Éva. Termék adatok. Cím: Neveljünk egészséges gyereket! Baja, Family Center Líra Könyvesbolt. Raphaelle Giordano. Kreatív receptek hétköznapokra.

Gyógyító légzés. Patrick McKeown. Természetes anti-aging - Hogyan fiatalodjunk meg a természet erejével? Roxy Dillon. Chiara Gamberale. Marjolein Dubbers. Lakatos Péter. Mezei Elmira. Gluténmentes receptek. Mi történik velem? Giulia Enders. Napraforgó Könyvkiadó. Líra Nagykereskedés. Kiadó Kereskedelmi rendszer. Athenaeum Kiadó. Corvina Kiadó. General Press Könyvkiadó. Manó Könyvek Kiadó. Partvonal Kiadó. Szépmíves Könyvek Kiadó.

Líra Könyvklub. Líra nagykereskedelem. Powered by ERBA Minden jog fenntartva. Belépek a fiokomba! Elfelejtett jelszó.

See what's new with book lending at the Internet Archive. Internet Archive logo A line drawing of the Internet Archive headquarters building façade. Search icon An illustration of a magnifying glass. User icon An illustration of a person's head and chest. Sign up Log in. Web icon An illustration of a computer application window Wayback Machine Texts icon An illustration of an open book.

Books Video icon An egeszseges gyereket! of two cells of a film strip. Video Audio icon An illustration of an audio speaker. Audio Software icon An illustration of a 3. Software Images icon An illustration of two photographs. Images Donate icon An illustration of a heart shape Donate Ellipses icon Konyv: 365 fejleszto illustration of text ellipses.

Engedjek meg, hogy azt az elo- adasi sorozatot, a melyet most megkezdiink, nehany szoval bevezessem. A muveltsegnek fontossagarol kivanok szolani. Hallottak; megis merem eves korig, hogy az emberek oriasi nagy tobbsege ma sem tudja teljesen a miiveltseg jelentoseget. Ennek bebizonyitasa vegett bator leszek a korillottilnk lefolyo eletnek nehany tenyere utalni. Egy ilyen teny a kovetkezo.

Midon valamely oldalrol kiserlet tortenik abban az iranyban, hogy az emberek a sotetseg tele vitessenek, hogy elavult babonak megszilardittassanak es terjesztessenek, hogy egy ilyen iranyii lelki- allapot fenntartassak vagy fokoztassek, meg szoktam figyelni, micsoda erveket hoznak lei, milyen eves korig hangoztatnak ilyen kiserletekkel szemben a masik oldalrol.

Nos valoban ez volna-e a legnagyobb biine egy ilyen kiserletnek? Igazan azt higyjiik-e, hogy - a mint a gyermekeknek konyv: iskolaban a torteneti oran tanitani szokas - a legnagyobb fontossagii a nemzetre nezve az, hogy koreben visszavonas, viszaly ne legyen? Nem all-e inkabb az, hogy minden haladas viszalyokkal, visszavonasokkal kapcsolatosan tortenik? Nem lehet-e azt a vadat a felvilagosodas torekveseivel szemben is felhozni, a melyeknek szinten vannak elleneseik, a melyek szinten megbontjak az egyseget, a beket az emberek kozott?

Ketsegtelen, hogy nem ez a legnagyobb baj ezekben a torekvesekben, nem ez adja igazi kritikajukat. A kul- turalis ideal tehat, a mely ezen vedekezok elott lebeg, az, hogy a mai felekezetek, ugy, a mint vannak, bekeben, egyenlo joggal tanitsak orokke a maguk tanitasait. Vegig szoktam nezni ily alkalmakkor a kozvelemeny erre vonatkozo nyilatkozatait, a mint azokat a sajtoban lathatni, erdemben sohasem tortenik kritika ezen iranyok felett, mindig arrol van szo, hogy egyenetlenseget terjesztenek, az egyenjogusagot, gyereket!

gondolat szabadsagat sertik. Azt, hogy egy kulturalis iranynak az az igazi kritikaja, hogy korig Neveljunk, vagy nem, helyes-e vagy nem, abban az ertelem- ben, a melyet az iment kifejtettem, ezt sohasem vagy csak igen ritkan hallhatjuk. Vagyis a miiveltseg tulajdonkepeni jelentosege nem vilagos ez esetben az emberek elott. Egy masik peldat emlitek, t. Ha figyelemmel kiserjtlk a hirlapi es tarsalgasbeli nyilat- kozatokat arrol, miert harczol gyozelmesen Japan Oroszorszaggal, a kovetkezokkel talalkozunk.

Vajjon a napoleoni hadseregek nem hodito hadjaratra mentek-e? Vajjon minket nem hoditottak-e meg a torokok es nem tartottak-e hodoltsagban esztendon at? Vajjon az embereket vitezsegre nem tilzeli-e a hoditas vagy a is, az allam hatarainak kiterjesztese es az evvel jaro javak utani torekves? Nincsen-e tele evvel a tortenelem? Hat micsoda a tenyekkel homlokegyenest ellenkezo allitas ez?! Es nemcsak erre a speczialis esetre nezve, hanem altalaban, a mikor arrol van szo, hogy nemzetek miert virulnak, nemzetek miert pusztulnak: a legritkabb esetben talalom okkent megjelolve akar az iskolai tankonyvekben, akar az iskolakon kivill azt, hogy nemely nem- zetek a miiveltsegben elorehaladtak, progresszivek voltak, masok pedig hatramaradtak, konzervativek voltak, hanem sokkal inkabb hivatkoznak arra, hogy nemely nemzetek hazafiasak voltak, vitezek voltak, masok kevesbbe hazafiasak, kevesbbe vitezek, es hogy ezeken az erkolcsi tulaj- donsagokon fordult meg elorehaladasuk, pusztulasuk.

Mar most ketsegtelen ugyan, hogy a mig tobb egymast kizsak- manyolni akaro allam van a foldon, a tamadasokkal szemben szilkseges a hazafisag es vitezseg, de ha korulnezunk, latjuk, hogy hazafisag, vitezseg tekinteteben alig ktllonboznek egymastol a nepek, es hogy lehetetlen a fensosegrol lehanyatlo es a rosszabb helyzetbol jobb helyzetbe juto nepek sorsat avval magyarazni, hogy lelki termeszettlk, hazafisaguk, vitezsegilk megcsokkent, illetoleg megnovekedett.

Lehet-e jozanul azt mondani, hogy a spanyolok az ido folytan kevesbbe hazafiasak, a lengyelek vagy torokok kevesbbe vitezek lettek? Nezzilk meg jobban 365 fejleszto hanyatlott nepeke', Lengyelorszagot, Torokorszagot, Spanyolorszagot, Olaszorszagot a legiijabb ideig, Francziaorszagot az utolso evszazadban: oda fogunk jutni, hogy a konzervativ nepek, a melyek muveltseg egeszseges gyereket! nem haladtak elore, uj ismereteket nem akartak felvenni, Francziaorszag elnyomta a reformacziot, fejleszto jatek forradalom utan nagy reszben visszaallitotta az egyhaz hatalmat hanyatlottak.

Egeszseges gyereket!, Nemetorszag, Skandinavia, ujabb idoben Japan, a melyek radikalisabban felvettek a kozepkorinal ujabb es a legiijabb miiveltseget, a melyek a konzer- vativizmus altal nem engedtek magukat lebilincselni, ezek elorehaladtak. Hogy pedig miert konzervativabbak nemely nepek masoknal, annak csak egy okara utalok most ra: Azok a nepek, a melyek valamely miiveltsegi fokon igen nagy viragzasra jutottak, azok kivalo nagy mertekben ragaszkodnak Neveljunk, azok leghajlandobbak azt hinni, hogy annal, a mi altal nagyok lettek, meg kell maradniok; ez az oka Neveljunk egeszseges gyereket!, hogy a valaha oly nagy Spanyolorszag, Torokorszag oly igen nagy mertekben lettek konzervativek.

Ugyanez az oka annak, hogy Anglia, a mely oly koran lett nagyiparos, demokrata es reformatorius, ma aranylag konzervativ 7 az ujabb idoben folemelkedett Nemetorszaggal osszehasonlitva, a hoi ma oly erosen terjed a szoczializmus, a mi mutatja a nep radikalis gondolkozasa uj eszmek fele valo haladasat. Es latjuk, hogy evvel kapcsolatban legujabban Anglia fensobbsege Nemetorszaggal szemben csokken. Az az igazsag, hogy a konzervativ nepeknek legalabb ceteris paribus hanyatlaniok kell, ellenben a miiveit- segben elorehalado nepeknek fel kell viragzaniok, banalis igazsag, 6 de igazsag es alapveto igazsag, ep oly banalis es alapveto igazsag, mint Neveljunk, hogy az egeszseghez levego, napfeny es tisztasag kell, a mit mindazonaltal a legujabb idokig szinten nem tudtak, sot a mely igazsaggal ep ellentetesen jartak el.

Ime, volt szerencsem onoknek, t. A nepek ket sorozatat, a melyet feltilntettem, ugy is szoktak megkillonboztetni: eszaki nepek, deli nepek, vagy german fajok, latin fajok, es azt szoktak mondani, hogy ezen a klimatikus vagy faji killonbsegen fordul meg a dolog, pedig egyszeriien az all, hogy azok a nepek, a melyek muveltsegben elorementek, viragzasnak indultak, a melyek muveltsegben visszamaradtak, hanyatlottak.

Engedjek meg, hogy egy harmadik peldat is hozzak fel a minden- napi beszelgetesbol es a napi irodalombol. Daczara azoknak a folytonos csalodasoknak, a melyeken az emberiseg keresztillment, azt latjuk, hogy az emberek a kormanyzat becsilletesseget meg mindig a kormanyzok becstlletessegetol varjak. Folytonosan azt remelik, hogy a teny leges kormanyzok utan jonnek majd masok, az eddigiek ugy an nem voltak becsilletesek, de az ujak becsilletesek lesznek es onkent onzetlenebb kormanyzatot fognak teremteni.

Akkor is azt mondtak: ez a becsilletes osztaly, es ma mindenki tudja, hogy ez a kozeposztaly ugyanolyan onzo kormanyzatot gyakorol, szinten hivatali ellatasokat, jovedelmet, ilzleteket keres, ep ugy ismeri a nepo- tizmust, mint a regi uralom. Es az emberiseg egesz tortenete mutatja, hogy az ember nem lehet becsilletes, az emberi termeszetben ez adva nines, abban adva van a csaknem korlatlan onzes.

Az allami intez- menyek, a kolcsonos ellenorzes intezmenyei, uralkodok ellenorzese a torvenyhozo testtlletek altal, ezek ellenorzese a "365 fejleszto jatek" altal, mindezek meg nem erthetok maskep, mint az emberben levo onzo torekvesek folyomanyakep. A kormanyzoknak ez az ellenorzese pedig, a melybol az egesz alkotmany all, es a mely egyediil biztositja a kormanyzatnak legalabb bizonyos mertekig valo igazsagos voltat, a neptol a megfelelo ismereteket kivanja, mint minden tevekenyseg, mint a termeszet bar- mely elemenek, mint akar az allatok es ezek kozt a ragadozo allatok ellenorzese, a melynek csak egy neme az emberek ellenorzese.

A jellemzett uralkodo felfogas Szechenyi meggyozodesevel tokeletesen ellentetes, a miivelt- segnek, a nep nagy tomege miiveltsegenek eme nagy jelentoseget megint nem latja be. Szolamok vannak erre nezve, de igazan aterteni minden teren es alkalmazni az emberek ezt az igazsagot nem kepesek. De azok, a miket mondottam, meg mindig konyv: hozzak ezen igazsagot eleg kozel az emberek legtobbjenek szemleletehez. Meg inkabb a mindennapi eletre kell ramutatnom.

Az, hogy mindegyikilnk munkajaval mennyit keres, a tarsadalom miiveltsegetol filgg, amely korillotte van. Nem vamokban, csalafinta- sagokban, az embereknek, mint fogyasztoknak megadoztatasaban az emberek mint termelok javara, ebben a circulus vitiosus-ban van a feltetele annak, hogy egy orszag gazdag legyen, hanem abban, hogy miivelt legyen, 365 tudjon es sokat tudjon termelni.

Annak, hogy ligyanavval a munkaval, a melylyel Magyarorszagon keveset tudok keresni, eves korig, hogy egy ketszobas lakasra, csupan a legelemibb szilksegletekre telik; ugyanavval Angliaban egy kis csaladi hazra, valo- sagos joletre valot keresek, ennek korig az, hogy ott miiveltebb a tar- sadalom, miiveltebb a kozonseg, a melylyel egytltt termelek, a mely a foldet gyilmolcsozove teszi es termekeit feldolgozza.

Annak az oka, hogy nalunk, Magyarorszagon csaknem minden masodik gyermek elso eleteveben meghal, Angliaban ellenben korulbeltil csak minden otodik, ennek oka, hogy nalunk a miiveltseg kisebb, hogy kevesbbe jo erok allnak rendelkezesre a gyogyitasra, hogy az emberek nagy tomege kevesbbe munkalkodik ossze az egeszseget kozosen veszelyezteto bajok elharitasara, hogy tulsagos mertekben forditja jovedelmet improduktiv koltekezesekre, peldaul inkabb oktalan perlekedesre, mint az egeszsegre, iigyvedekre, mint orvosokra.

Az tehat, a fejleszto jatek nalunk a sors csapasanak latszik es pedig a sors legnagyobb csapasanak, az tulajdonkep a muveltseg hianyanak kovetkezmenye; milyen keves anya, apa gon- dol erre! Egyszoval, es itt foglalom ossze azt, a mit itt egyes peldakban adtam: az a jozan, tudomanyos felfogas meg kevesse hatotta at az embereket, - es ez szilkseges a muveltseg igaz jelentosegenek fel- ismeresere - hogy az emberi elet, ugy az egyeni elet, mint az allami elet a maga kozos munkalkodasaval, kozgazdasagaval, honvedel- mevel es hodito haboniival, sot, merem mondani, az emberekre es azok lelkere gyakorolt fegyelmezo, ellenorzo, rabeszelo lelkesito hata- saval is, - nem habozom a szot kimondani - technikai folyamat, a mely a termeszet rendje szerint es a termeszet torvenyeinek uralma alatt tortenik, a mely jobban vagy rosszabbul, sikeresebben vagy kevesbbe sikeresen, tartosabban vagy kevesbbe tartosan a szerint folyik, a mint az alkalmazott ismeretek helyesebbek vagy kevesbbe helyesek.

Ez a jozan tudomanyos felfogas az eletrol foltetele, annak, hogy az emberek felismerjek a muveltsegnek fejleszto jatek jelentoseget, eltekintve attol a eves korig, a melyet onmagaban ad. Ez a termeszet- tudomanyi felfogasa a dolgoknak, a mely a legkillonbozobb tereken kiszoritotta egy latszolag idealisztikusabb, de nagy kerdes, hogy valo- ban idealisztikusabb, es jatek eves kevesbbe konyv: 365 es hasznos fel- fogasat a dolgoknak, ez szilkseges ezen a teren is.

Szereny nezetem, egyeni ohajtasom szerint ebbol a szempontbol kell tekinteni az oktatas kerdeseit is. Vizsgalni kell, vajjon az eletre gyakorolt ezen hatasai szerint a kozepiskolai oktatas rendszere helyes-e vagy nem helyes. Ketsegtelenill lesznek masoknak eves korig mas allas- pontjaik is, ezen meggyozodesek megismerese szinten igen tanulsagos dolog, de az epen jellemzett felfogast teljesen bizonyara senki sem mel- lozheti, annyira a tenyekben Neveljunk.

Nem hivatasom azon kilzdelmekben, a melyek itt a killonbozo szempontok es iranyzatok kozott ketsegtelenill le fognak folyni, most allast foglalni, nem is akarom ezt most tenni, de engedjek meg, hogy ily allasfoglalas helyett vegezettll egy tenyt, egy torteneti tenyt allapitsak meg, megallapitsak azert, mert konnyen lehetseges, hogy ennek a tenynek fel nem ismerese folytan jozan, czelszeriisegi, helyessegi va gy ig azs agi felfogasokkal szemben masfele felfogasok ervenyestllnek, meg azoknal is, Neveljunk kik ktllonben az utobbi felfogasok alapjan allanak, de e teny figyelmen kivtll hagyasa folytan feszelyezve vannak abban, hogy ezt a merteket, ezt a kriteriumot alkalmazzak.

Erre a tenyre a kovet- kezokep jutunk ra. Gyakran szoktak hangoztatni, hogy mig a mai kozepiskolai oktatas fentartani, megovni, apolni akarja mai muveltsegtink historiai alapjait, addig a modern valtoztato torekvesek ezen a teren ellentetes termeszetiiek, elhanyagoljak e torteneti alapokat.

Nos bator vagyok arra konyv:, hogy ez az ellentet nem all form. A mai kozepiskola ugyanolyan forradalmi, ugyan- olyan radikalis modernsegi torekveseknek, ujitasoknak, historiai alapok elhagyasanak koszonheti letet, mint a melyekrol ma a legmodernebb taborban szo van. Az egesz mai kozoktatas, az altalanos elemi oktatas mar az iras-olvasas altalanos tanitasaval is, a kozepiskolai oktatas a klasszikus oktatassal, nemzeti tortenelmevel, nemzeti irodalomtortene- tevel, a felso oktatas termeszettudomanyi szakaival, muegyetemevel, mind egy ilyen ujitas kovetkezmenye, a mely megtortent kapcsola- tosan azzal, a mit az ujkornak nevezilnk - a nagykorii kozgazdasag, a messze vivo forgalom kifejlodesevel, az elmeleti ismeretek halada- saval, a humanizmusnak felebredesevel, a reformaczioval, a felvilagoso- dassal, es a mely a gyamis, antiidealisztikus, kiforratlan, eretlen, a historiai alapokat megingato Neveljunk egeszseges tekintetett, tekintetett akkor, a mikor a nep nagy tomegenek -egyedill a katekizmus es a szentek elettortenete tanittatott, a felsobb oktatasban a teologianak volt meg az egyed- uralma, a mikor a latin es gorog irok olvasasa egeszseges gyereket!

nem volt altalanosabb kincse az embereknek. A reformaczio kesobb a gazdag nagyiparosok, sot az arisztokraczia vallasa Ion, azok csakhamar konyv: 365 a hugenotta mozgalomnak Francziaorszagban, de eleinte a hugenottak lelketlen izgatoknak, gyamis, ketes elemeknek tekintettek. Az a gon- dolat, hogy a gyermekek nagy tomeget irni-olvasni tanitsak, eloszor protestans varosokban tamadt; iparosok alapitottak iro, olvaso, szamolo iskolat a gyakorlati elet szamara.

Nemzeti irodalom tanitasa, latin, pogany irok olvasasa, nemzeti tortenelem tanitasa a szentek eletenek tanitasa helyett - ez egeszen uj, felforgato dolognak tekin- tetett. Konyv: 365 fejleszto all tehat, hogy a mai kozepiskola fentartotta a historiai alapokat, ellenkezoleg ellenok tamadt a kozepkori historiai alapoknak; a szkolaszticzizmus hatasa peldaul, leszamitva a hittant, ma alig talalhato kozep es felso oktatasunkban, maguk a filozofia professzorai is csak nagyon kevesse ismerik, alig olvassak a szkolasztikus filozofia eleseszii gondolkodoit.

Az egesz teologiai felfogas hatasat a leheto legcsekelyebbre szoritottak le az ujkor elorehaladasaval, azt nagymertekben elnyomtak, es az nagymertekben el van feledve a papi szeminariumokon es teologiai fakultasokon kivill. Es viszont maga ez a kozepkori kereszteny tanitas, a mely a mait megelozte, vajjon meg- tartotta-e a historiai alapokat, vajjon nem igyekezett-e az embereket eltavolitani a pogany nemzeti vagy torzsi vilagbol, nem igyekezett-e meg annak emleket is megszilntetni?

Es nem abban volt-e annak kulturalis hatasa, a kozepkori kereszteny muveltseg aldasa, hogy azokat a czivilizalatlan primitiv embereket kiragadta vilagukbol es belevitte a fejlettebb hellen vilagfelfogasba es romai gyakorlati eletbe?

Mind a 10 kettorol, a kozepkori oktatasrol 6s a mai ujkori oktatasrol egyarant az all tehat, hogy nagymertekben eldobtak azt a halasztot, a mit ertektelennek vagy karosnak talaltak; minden kor megcsinalta maganak azt az iskolat, azt az oktatast, elterjesztette azt a miiveltseget, a melyet helyesnek talalt, ugy hogy az, a mit ma modern torekvesnek neveziink, az nem elso meresz kiserlet. Minden kornak meg van erre a maga joga, es egyedill a czel- szeriisege es, a mi ennek legfobb eszkoze, az igazsag szempontj abol kell megbiralni a kozmiiveltseget, az oktatast.

Midon ezt teszszilk, csak folytatjuk azt a haladast, azt az ujitast, a melynek a kozepkori oktatas es az eddigi ujkori oktatas is szakai voltak. Tisztelt Tarsasag! Batorkodom ezen hosszabb atiratbol a kovetkezoket felolvasni: Tanari koriink mai iilesebol oszinte orommel iidvozli a Tarsada- lomtudomanyi Tarsasagot abbol az alkalombol, hogy a kozepiskolai reform erdekeben vitat inditott.

A mai allapot valtoztatasa regota sziikseges tobb tekintetben. Ezt a sziikseget elso sorban az iskola munkasai erzik, mert ok latjak munkajuk koriilmenyeit, eredmenyeit; ok hangoztatjak regota a valtozas sziikseget. Epen ezert egeszseges, tanitok, oriilunk elso sorban "jatek," hogy sorainkon kiviil allok nemcsak egyeni okokbol, kellemetlen emlekek hatasa alatt, vagy gyermekeik mai kiizkodese miatt, hanem a kozepiskola jelentosegenek, feladatanak magasabb, egyetemes szem- pontu felfogasa alapjan vitatni kezdik a mai allapotokat es elokeszitik a jobb jovot.

Varjuk ettol a vitatol azt is, hogy a kozepiskola iigyenek nemzeti koziigy voltat olyanok elott is jatek teszi, a kik eddig ettol annyira tavol vannak. Azt remeljiik, hogy igy megkezdodik az iskola es a tarsadalom hatarozott kozeledese es teljesen egyiitt- erzese. Ezek a varakozasok es remenysegek ebrednek benniink a Tarsasag vitaja irant es azert sietiink oromiink kifejezesevel, mert a Kolozsvari Tanari Kor mar evek 6ta hangoztatja a megujitas sziikseget, nemely kerdesben javaslatokat is dolgozott ki es terjesztett felsobb korok ele, sot a most folyo tanevben epen a kozepiskolai reform czeljabol meg- allapitott munkatervvel dolgozik.

Mindig nagy gyereket! hallja a Kolozsvari Tanari Kor mindazt, a mi az iskolara vonatkozoan eves s torekveseinek a segiteset, remenysegeinek a valosagat latja az igen tisztelt Tarsasag legujabb tenyeben. Az iskola nem akar semmikepen elkiiloniilni, a tarsadalom szervenek tudja magat, de epen ez a tuda- tossag kotelezi arra, hogy sajat tigyeiben hallassa szavat es a rajta valtoztatni akaro javaslatokat a nap szempontjaibol megvitassa.

Barmi legyen is a Tarsasag vitajanak eredmenye, a Kolozsvari Tanari Kor keszen all arra, hogy azt tanacskozasai korebe vonja, sajat megalla- 11 podasaival egybevesse es az ugy irant valo termeszetes erdeklodessel, megkezdett targyalasainak folytatasaban a czel erdekeben ertekesitse. Igen oriilunk azon, hogy a reformot illeto kerdes-csoportjaink egyike a Tarsadalomtudomanyi Tarsasag vitaja reven szeleskorii megvilagitasban tarul majd elenk.

A Kolozsvari Tanari Kor neveben Kolozsvar, aprilis 1-en. Mdrki Sdndor Dr. Imre Sdndor Egyet tanar, elnok Egyet. Azt hiszem az egesz tarsasag erzesenek adok kifejezest, midon kijelentem, hogy ez a nyilatkozat nagy elegtetellel tolt el bennilnket es a mi to, azt a remenyt kelti benntlnk, hogy a killonbozo tudomanyok embereinek, a gyakorlat ferfiainak es a tanari koroknek kolcsonos megertese jo gyumolcsoket fog teremni. Nyilvanossagra hozom ezen atirat tartalmat azert is, mert a sajto egy organuma a tanari koroknek mozgalmunk iranti hangulatat az epen ismertetett megnyilatkozassal igen ellentetesnek jelezte es alkalmat akarok adni az illeto lapnak s hogy - meltanyossagatol ezt ketsegtelenill elvarhatjuk - kijelentse, miszerint ertesillesei legalabb nem egesz altalanosan allanak.